A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a filmkészítés iránt érdeklődők komoly eséllyel indulnak a filmes szakma különböző területein. Emellett az elkészült alkotások menedzselése, a közönség elérésében jártas kommunikációs szakemberképzés is hangsúlyos terület az oktatásban.
Gorka-Focht Máté egyetemi tanársegéd, képzésfejlesztési modulvezető a Technology for Design, a filmkommunikáció, valamint a marketing- és menedzsmentismeretek kurzusaiba vezeti be a hallgatókat. Az oktatás mellett doktoranduszként a nemzetközi filmmarketing-módszertanokat, azoknak a hazai filmmarketing elméletbe illeszthetőségét, valamint a művészeti kommunikációt választotta kutatási területének.
Mire számíthatnak a jelentkezők a MOME mozgóképhez kapcsolódó képzésein?
Mindenekelőtt színvonalas oktatásra, de véleményem szerint nem csupán ez vonzza a hallgatókat hozzánk. Olyan szakmai közösségre találhatnak az egyetemen a fiatalok, amely minden értelemben tág teret ad a számukra. A képzés során a választott szakhoz tartozó tudás megszerzésén kívül a társszakmákba is bepillantást nyerhetnek. A horizontális együttműködések mellett a vertikális kapcsolódás is fontos elem, a projektek megvalósításában a felettük és az alattuk lévő évfolyamokkal is dolgoznak, így egy organikus alkotói közösség részévé válhatnak az egyetemen. Ennek köszönhetően a szakmai ismeretek praxis szintű bővülésének a hatásait is megtapasztalhatják. A képzéseink a művészeti jellegnek köszönhetően nem túl nagy létszámúak, és nagyon törekszünk arra, hogy az oktatóknak legyen lehetőségük személyre szabottan – a számukra megfelelő módszerrel és ütemezéssel – foglalkozni a hallgatókkal. Számos esetben a gyakorlat alapú oktatás keretében valódi projektekben dolgozunk a külsős partnerekkel együttműködve.
Az oktatás során a klasszikus szorgalmi időszak után, a tervezői óráknak az összesítése, lezárása történik, amikor a hallgatók bemutatják az oktatóknak és a csoporttársaiknak a munkájuk eredményét. Valamint minden félévben van egy kurzushét, amikor minden hallgató egy hétre felvesz egy kurzust, és egész héten át csak azzal az adott témával foglalkozik, ami lehet elméleti vagy tervezési feladat.
Ezzel arra teremtünk lehetőséget, hogy a szakos hallgatók betekinthessenek más szakmai területekre is, valamint elmélyülhessenek egy konkrét témában. Ezen a különleges héten a többi szak témái közül is választhatnak, ennek köszönhető, hogy a kurzushéten a különböző szakot végző hallgatók együtt dolgozhatnak és beleláthatnak egymás munkájába.
Konkrét példát említve, én alapvetően marketinget és menedzsmentet tanítok, valamint mesterséges intelligencia alapozót tartok és a filmmarketing, filmkommunikáció az egyik szakterületem. Utóbbi témában tartott visszatérő kurzusheti programunk témája az, hogyan juttassuk el a közönséghez az adott alkotást. Az előző féléves kurzushéten például, amit Dr. Kollarik Tamással közösen tartottunk, Deák Kristóf Oscar-díjas filmrendező legújabb filmjével dolgozhattak a fiatalok, amelynek idén ősszel lesz a bemutatója. Megnézhették a filmet, találkozhattak a rendezővel, a produceri oldallal és a film egyik főszereplőjével, Bakonyi Alexával is, aki a film kreatív producere is. A kurzus keretében ehhez a filmhez kellett tervezni kommunikációs kampánykoncepciókat a hallgatóknak. Ez a munka azért is volt izgalmas, mert konkrét és valóságos gyakorlat, aminek a keretében a megszerzett elméleti tudás hasznosulásáról is tapasztalatot szerezhettek a hallgatók, hiszen az eredmények bemutatásakor a hét során meghívott vendégek is jelen voltak és visszajelzést adtak az egyes hallgatói ötletek kapcsán.
A kurzushetek, ahogy az említett példa is mutatja, egyedi és speciális témák feldolgozására adnak lehetőséget, amelyek keretében minden szakterület meg tud mutatkozni. Ennek köszönhetően a résztvevők más szakmai részegységekbe is betekintést nyerhetnek, hiszen a kurzushét szabadon választható. Ösztönözzük is őket arra, hogy társterületeteket is megismerjenek. A filmkommunikációs kurzushéten így textiltervezők, formatervezők is részt vettek, ami a motiváció mellett azt a célt is szolgálja, hogy a hallgatók szakmaközi együttműködése erősödjön.
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, fotó: Bera Viktor, @akepmutato.
A filmkészítés önmagában is szakmaközi együttműködésekre épül. Hogyan jelenik ez meg az oktatásban?
Magának az együttműködési képességnek az elsajátítása, fejlesztése alapkövetelmény. Ennek megvannak a maga skilljei. Említhetjük például a Business to Designt, ami egy, a régióban egyedülálló 3 féléves oktatási modul, amely kifejezetten a design és művészeti hallgatóknak szolgáltat naprakész, gyakorlati tudást a vállalkozásfejlesztésről. Az alapvető üzleti-, és marketingismeretek mellett a kommunikáció, a visszajelzésadás, a konstruktív kritika készségfejlesztése is fontos elem. Tulajdonképpen az oktatásunk minden területén megjelenik a csapatmunka szükségessége, ahogy a való életben is csak ennek mentén lehet művészeti alkotásokat létrehozni és azokat értékesíteni, felhívni rájuk a figyelmet.
A vezetői, döntéshozói kompetenciákat is tanulni kell. Hogyan tudják ezen a téren felkészíteni a hallgatókat?
A filmmarketing, a filmkommunikáció helye ma Magyarországon korántsem egyértelmű. Mindazonáltal szerintem a folyamatos konzultáció, párbeszéd az alkotókkal hozhat egyfajta eredményt. A kommunikáció önálló szakterület. Ahhoz, hogy egy kommunikációs munka meghozza a kívánt sikert, nem elég egy „húzónév”, bár az is tagadhatatlanul számít. Ugyanakkor a közönség olyan sokrétű, hogy egyetlen irányból megközelítve nem feltétlenül garantált a marketingmunka eredményessége. Ezért a célcsoport megfelelő meghatározásában, és a célcsoport megszólításának eszköztárában van a kulcs.
Az elmúlt 5–10 évben jelentősen megváltozott a célcsoportok elérésének eszköztára. Különösen igaz ez a fiatalabb korosztályra. Ezeket a változó trendeket mennyire tudja követni az oktatási bázis?
Az alkotói oldalnak is számolni kell a nézői igényekkel. Ez azt is jelenti, hogy a különböző célcsoportokat különböző csatornákon és módon lehet megszólítani, így más-más kihívásoknak kell megfelelni. Természetesen egy célcsoport nem kizárólag a kor alapján határozható meg, számos más változót is figyelembe kell venni, s az erre való felkészítés egyre nagyobb feladat, egyre komplexebb munkát igényel. A film mondanivalója, a képviselt értékek, és ennek bemutatási formái jelentősen különböznek, ez határozza meg azt, hogy a filmkommunikációs szemléletmódban minek kell megjelennie.
Vegyük azt a példát, hogy az animációs filmkészítés bizonyos értelemben önmagában is behatárol, hiszen az emberek többsége ezt a technikát még mindig elsősorban a mesefilmekhez köti. Annak ellenére, hogy egész estés felnőtt animációs filmek terén ma már egyre nagyobb a választék. Ez is szervesen hat a befogadó közönség méretére és összetételére, mert nem mindenki szereti ezt a műfajt, viszont egyre nagyobb számban vannak azok, akik kifejezett rajongói a műfajnak. Ugyanígy közönségmegosztó erővel bír a szexuális, erőszakos tartalom megjelenítése, vagy a túl sok réteggel bíró, bonyolult történetmesélési technikákat alkalmazó filmek is.
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – Animációs szak
Van-e példa arra, hogy nem korcsoportbesorolás mentén határozzák meg a célcsoportelérést, hanem egyéb sajátosságok figyelembevételével alakítják a filmkommunikációs folyamatot?
A demográfiai meghatározás mindenképpen fontos jellemző, a korcsoport mellett szegmentáló erővel bírhat a lakóhely, az érdeklődési terület, illetve további attribútumok, amik meghatározhatják az egyes célcsoportokat. Ezt a szempontrendszert pedig kiegészítik azok a specifikus technológiai és kommunikációs eszközök, amelyek a leginkább képesek az adott alkotásra felhívni az egyes célcsoportok figyelmét. Ezeket a módszereket – akár szociológia, pszichológia – , eszközöket és szempontrendszereket tanítjuk az egyetemen. Teljesen másként kell megszólítani a tizenéves korosztályt, mások a döntési prioritásai egy huszonévesnek, és egy 35 év felettinek. Ezért érdemes a lehető legpontosabban tisztázni az alkotógárdával azt, hogy a film kiket, milyen céllal szeretne elérni. Ez egyáltalán nem könnyű feladat. Ha filmpéldán keresztül szeretnénk érzékeltetni, akkor érdemes megemlíteni a legújabb F1 című mozifilmet, ugyanis elég széles skálán mozog a Forma-1-rajongók tábora. Az elérési csatornák viszont meglehetősen különbözőek. Említhetjük még a legendás vízilabdacsapatról szóló filmet is, a Nemzet aranyai című hazai alkotást. Itt szintén a sportszeretet, a magyar sporttörténet kiemelkedő időszaka az, ami összekapcsolhatja a legkülönbözőbb korosztályokat. A hazai marketingszakma többszempontúságot kell képviseljen, hogy elérje a közönség ingerküszöbét.
Az oktatás során megszerzett tudást mennyi idő után tudják hasznosítani az itt végzett hallgatók?
Nehéz erre határozott választ adni. Függ az egyéni karaktertől és sok egyéb összetevőtől, hogy ki hogyan tudja kamatoztatni a tudását, illetve milyen kapcsolatrendszert sikerül kiépítenie. Vannak, akikre az egyetemi évek alatt felfigyelnek a stúdiók. Vannak, akik már az egyetemi évek alatt összeállnak és vállalkozást indítanak. Vannak, akik a diploma megszerzését követően külföldön tanulnak tovább, vagy vállalnak munkát a tapasztalatbővítés szándékával. A legfontosabb, hogy a hallgató tudatosan keresse a saját útját, akár önállóan kezdi meg a pályafutását, akár szakmabeliekkel társulva vállalkozói utat választ, akár valamilyen szakmai csoportnál, stúdiónál munkaviszonyban képzeli el a jövőjét, a lényeg, hogy tudatos, felelős döntést hozzon, és mindenképp a saját szakmai útján járjon.
Csaba Beatrix
kiemelt tép: MOME
szerkesztett kép: Csaba Beatrix
korrektor: Breznay Orsolya
