Pezseg az élet Koltai Róbert körül
A 2024-es évben több újdonsággal is találkozhat a közönség. A népszerű művész az egyik szereplője a néhány hónapja bemutatott “Másfél óra – társasjáték a végzetről “című interaktív, kísérleti színházi előadásnak, amelyben a nézők egészen szokatlan és formabontó módon vehetnek részt. Ősztől vetítik a mozikban a “Ma este gyilkolunk” magyar krimi-vígjátékot. A filmben többek között olyan pályatársakkal játszik, mint Kern András, Jordán Tamás, Bodrogi Gyula, Bálint András, Pogány Judit, Takács Kati, Hámori Ildikó és Bánsági Ildikó. Emellett megjelent a Filmeskönyv Koltai 80, amely olyan emlékezések, kritikák, interjúk gyűjteménye, ami Koltai Róbert több évtizedes filmes munkásságát mutatja be. Gaál Ildikó rendező, a könyv szerkesztőjeként és az interjúk készítőjeként neves alkotó társakat szólaltat meg. Kern András, Dés László, Darvas Ferenc, Vámos Miklós, Rózsa János, Tímár Péter, Gáspár Sándor csak néhány név a teljesség igénye nélkül, a filmkészítés meghatározó művészei és alkotói közül. Az izgalmas beszélgetések mellett, számos fotó is színesíti az élményt, ami képi értelemben is felidézi a filmeket.
Koltai Róbert, Ma este gyilkolunk krimi-vígjáték forrás: a film Facebook oldala
Az újdonságok apropóján beszélgettünk a művésszel, akinek minden értelemben nagyívű életműve, elválaszthatatlan része a 20. és 21. századi magyar színházi és filmtörténetnek.
Közel 60 éve van a pályán. A sok évtizedes színészi és rendezői tapasztalata is összegződik a könyvben amellett, hogy képet kaphatunk a magyar filmgyártás nagy generációjának korszakáról is.
Számomra a mai napig örömforrás ez a szakma. Azt a tudást, ami felhalmozódott bennem, a színészi és rendezői munkáimban igyekszem megmutatni a közönségnek, és átadni a fiatalabb kollégáknak. Örülök, ha hívnak, ha számítanak rám. A színházi és a filmes munkákat is ugyanolyan lelkesedéssel és intenzitással csinálom. Engem feltölt a munka.
Nagyon sok visszajelzést kap a mindennapok során. A közönség szeretete szinte körbe öleli.
Szeretek játszani. Számomra ez hivatás és életforma is egyben. Érdekel a közönség. Akár színházi, akár filmes produkcióról van szó, mindig az a cél, hogy a maximumot adjam magamból, szórakoztassam a nézőket. A pályám során volt néhány ötlet, amit szerettem volna én megcsinálni. Ennek köszönhetően indult el a rendezői munkám. Az első mozifilmem a “Sose halunk meg”, igazi közönségsiker lett. Meglepő módon, a mai napig töretlen népszerűséggel bír, pedig több, mint 30 éve készült. A történet főszereplője valós személy. A film emléket állít a nagybátyámnak, Gyuszi bácsinak, tehát alapvetően családi vonatkozást dolgoz fel. Valamiért megérintette a közönséget, és ez évtizedek óta így van, mert az első vetítés óta eltelt 3 évtized során felnövő generációk ugyanúgy szeretik. Tulajdonképpen még most is hihetetlen számomra, hogy kaposvári színészként létre tudtam hozni 1993-ban ezt a filmet. Azóta egyébként musical is készült, így a színpadon is tovább él Gyuszi bácsi története.
Gondoljunk például Dés László zenéjére. A Nagy utazás, a film ikonikussá vált dala legendás sláger lett. Önálló életre kelt, amit a mai napig rendszeresen és elképesztően sok helyen lehet hallani. Ez a dal meghatározó pillére lett a filmnek. Déssel egyébként nem csak zeneszerzőként dolgoztam együtt. A “Világszám “című filmemnek a dramaturgja is ő volt. Remek közös munka lett belőle. Sokat köszönhetek Dés László zsenialitásának.
Egyébként fix receptek nincsenek, ahogy azt sem lehet előre tudni, hogy miből lesz közönségsiker. Az viszont mindig jó irány, ha a szakma tehetséges művészei állnak össze közös alkotói munkára. Ezek egy idő után egyébként nemcsak munkakapcsolatok lesznek, hanem baráti szálakká erősödnek. Ami azt is segíti, hogy közös értékrend és szándék mentén, meglehetős szabadsággal tudunk dolgozni. Ennek az eredménye, hogy a produkciók elkészítése valódi örömforrássá tud válni.
forrás: imdb.com
Szerencsére a többi filmes rendezői munkám is jó visszhangot kapott, és a nemzetközi érdeklődés sem maradt el. A Szamba, a Miniszter félrelép, az Ámbár tanár úr, a Csocsó is tényleg nagyon népszerűek. Ezek a sikerek csapatmunka eredményei, közös alkotói feladat. A forgatókönyvíró, a rendező, az operatőr, a zeneszerző, a színészek és a stáb összmunkája. Nélkülük a legjobb ötlet sem kerülhet megvalósításra. Éppen úgy kellenek ahhoz, hogy valóban szerethető alkotás legyen, ami a moziba vagy a tévé képernyőjére kerül.
Nagyon hiányoznak a közösségi térből azok a szakmai beszélgetések, amelyek a közös gondolkodást, a tudásmegosztást, a közönséggel való kapcsolódást teszik lehetővé. Pedig valószínűleg lenne igény arra, hogy a nagy generáció művészeitől tanuljunk. Az ismeretek, tapasztalatok és a fejlesztési irányok megfogalmazhatóvá váljanak.
A rövid válasz az, hogy egyetértek. Kellenének ilyen beszélgetések. Azt hiszem, mi nyitottak vagyunk ilyen kezdeményezésekre.
Könyvhét 2024.06.16. forrás: Facebook
Koltai Róbert nemcsak a Koltai 80 könyv kapcsán dolgozott együtt Gaál Ildikóval. Számos közös produkció fémjelzi a kapcsolatukat. Mi a következő terv?
Gaál Ildikó:
Egyrészt visszük tovább az eddigi produkciókat. Nyáron az Ördögkatlan Fesztiválon is fellépünk. Új terv, amit szeretnénk megvalósítani, egy zenés színházi produkció, ami a romantikus csalásokkal foglalkozik. A történet eredete az 1890-es évekre nyúlik vissza, bár ott még nem a romantikára építettek. A technika azonban nagyon hasonló volt. “A nigériai levelek“ néven ismert csalássorozat arról szólt, hogy különböző indokokkal, levélben megkeresve a leendő áldozatokat, pénzt csaltak ki ismeretlenektől. Ennek a modern kori változatai az internetes romantikus csalások, amelyek az ötvenes, szingli, jellemzően fehér nőket célozzák meg. A kutatók szerint a háttérben többnyire nyugat-afrikai tizenéves fiatalok állnak, akik megélhetési céllal, az interneten keresztül építenek romantikus ígéreteken alapuló kapcsolatokat, aminek egy pontján a pénzkérés is megjelenik. Hihetőnek tűnő, változatos indokokat felsorolva. Mivel az internetnek köszönhetően nincs személyes találkozás a felek között, így esély van arra, hogy eleinte nem buknak le a szeretetre vágyó hölgyeknél. Engem a leginkább éppen az foglalkoztat, hogy mi van a nők fejében? Mi az az illúzió, aminek az érdekében bármit, még a saját biztonságukat is képesek feláldozni.
Csaba Beatrix
Kiemelt kép: Librarius
