A statisztikai adatok szerint az emberek átlagosan legalább napi 6 órát néznek televíziót vagy filmes streaminget. Ez elképesztően nagy számú tartalmat jelent. Ebben nincs benne az egyéb internetes tevékenység és a közösségi oldalakon való tartózkodás, ezt is beleszámolva, több mint 10 órára emelkedik az az idő, amit valamilyen képernyős tevékenységgel töltünk, ami párhuzamos médiafogyasztást is jelent.
A social media széleskörű térnyerése abban is árnyalja a képet, hogy az ott megjelenő tartalmak jelenleg nem szabályozottak, ez pedig azt jelenti, hogy a kiskorú gyerekek tulajdonképpen minden szűrés nélkül érik el ezeket. Ennek a hosszútávú következményei beláthatatlanok, azért a gyártó, a forgalmazó és tartalomsugárzó cégeknek alapvető felelőssége, hogy a lehető legtöbbet tegyék meg a gyermekek védelme érdekében.
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az emberi viselkedésmód is sokat változott az utóbbi években, gyarapodik azoknak a száma, akik szinte folyamatosan valamilyen technikai eszköz használatával vannak elfoglalva. A másik ijesztő tendencia, hogy a korosztályi érintettség is folyamatosan változik. A gyerekek egyre kisebb korban kapnak saját készüléket, amelyen tulajdonképpen különösebb ellenőrzés nélkül, ők maguk választják ki azt, hogy mit néznek meg. A családi együttlétek során is többször megfigyelhető, hogy a telefonon is elérhető virtuális tartalmak kötik le a családtagok figyelmét. Ez a tendencia a mindennapi tevékenységek, sőt a közlekedés során sincs másképpen.
A 17. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a szervezők a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseket is szerveztek, ahol a szakemberek ezekről a tendenciákról is beszéltek.
Kecskeméti Animációs Filmfesztivál 2025 fotó: Csaba Beatrix
A szakmai diskurzuson Mádl András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság igazgatója, Dr. Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a Magyar Média Mecenatúra program létrehozója és Andrasev Nadja animációs filmrendező osztotta meg a jelenlévőkkel a tapasztalatait. A beszélgetést Gorka-Focht Máté, a MOME oktatója moderálta.
Abban mindenki egyetértett, hogy szükség van a tartalomszűrésre, a korcsoportbesorolásra és minden lehetséges eszközzel védeni kell a gyermekeket azoktól a tartalmaktól, amelyek a korosztályi adottságokból fakadóan nem megfelelőek a számukra. Az a szempont is felkerült a palettára, hogy érdemes-e a vetítések előtt a felnőtteknek szóló filmeknél is jelezni a nézők felé, ha az alkotás olyan elemeket tartalmaz, amelyek félelemkeltésre alkalmasak vagy felzaklató hatásúak. Andrasev Nadja megemlítette, hogy egyre több fesztiválon jelenik meg a trigger warning, a figyelmeztetés, hogy olyan tartalom várható, amelyben vannak jelenetek, amelyek kellemetlenül hathatnak a nézőkre, sérthetik egyes csoportok érzékenységét. Az animációs filmrendező azt is felvetette, hogy milyen nehézségekkel találkozhatnak az alkotók a korcsoportbesorolás kapcsán, mivel a besorolás meghatározhatja azt is, hogy mennyi pályázati forrást, milyen támogatást kaphatnak a filmkészítők. Úgy látja, a tendencia az, hogy a felnőtt, egyedi animációs filmek támogatottsága alacsonyabb, valamint egy fesztiválnevezés esetén is meghatározó szempont lehet, melyik célcsoporthoz juthat el a korcsoportbesorolásnak köszönhetően a nevezni kívánt alkotás. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az animációs technikával készülő filmek abban az értelemben kockázatnövelők lehetnek, hogy ártalmatlanabbnak tűnhetnek első ránézésre. Azonban az algoritmusok időről-időre egyre durvább elemeket hoznak fel közben, nehezebb ezeket a káros tartalmakat kiszűrni. Felmerül a kérdés, hogy van-e olyan jelzőrendszer, ami figyelmeztet arra, hogy a tartalom nem megfelelő a gyerekek számára.
Mádl András kihangsúlyozta, hogy az NMHH-nak a tartalomgyártásba nincs beleszólása, utólagos ellenőrzésre van csupán lehetőség. A hatóság tevékenységének egyik meghatározó eleme a kiskorúak védelme. Nemcsak Magyarországon, hanem a világon mindenhol van korhatárbesorolás. Európában minden tagállam számára egyformán létezik egy kötelező minimum, azonban országonként vannak eltérések. Dániában például a pornográf tartalom már 16 éves kortól megengedetten elérhető, Görögországban pedig a társadalmi közgondolkodásnak megfelelően, bikinis fiatal hölgyeket sem lehet mutatni. A történelmi és kulturális különbségekhez alkalmazkodnak a besorolási kategóriák. Magyarországon viszonylag szigorú a szabályozás. Bár eltérőek a nézőpontok a részleteket illetően, abban azonban egységes a vélemény, hogy kötelező jelleggel szükség van a szabályozásra a gyermekek védelmében.
KAFF 2025 fotó: 2025.kaff.hu
Amikor az NMHH egy műsor tartalmát vizsgálja, akkor az összhatást is nézi. Azt, hogy a produkción belül mennyi az az időtartam, ami esetleg káros hatással bírhat, milyen jellegűek a durva jelenetek, ugyanakkor a történet végkifejlete pozitív-e, illetve vannak-e olyan tanulságok, amelyek levonhatók a látottakból. A magasabb korhatár-meghatározás egyébként azt is jelenti, hogy a tartalom csak este 9 vagy10 óra után sugározható, amikor már lényegesen kevesebben néznek televíziót, illetve a gyerekek jó esetben már nem ülnek a képernyő előtt.
A magyar nyelven országosan fogható televíziók száma nagyságrendileg 110, ugyanakkor ennek mintegy 85 százaléka nem Magyarországon működik. A televíziós piac műsorainak ellenőrzése, felügyelete ennek következtében behatárolt az NMHH részére.
Vizsgálják a streaming szolgáltatókat is, amennyiben panasz érkezik, ezeknek döntő többsége is a kiskorúak védelmére vonatkozik. A valós hatókör azonban ebben az esetben is az, hogy javaslatot tesznek afelé az ország felé, ahol maga a szolgáltató be van jegyezve. Ennek az eredményessége azonban elmarad a kívánatostól, a mértéke pedig függ attól, hogy milyen az együttműködési hajlandóság az érintett ország részéről.
Természetesen az animációs filmek is besorolásra kerülnek, nincs különbség ebben a filmes technológiát tekintve. Itt is a tartalom határozza meg a kategóriát. Sorozatok esetén viszont felmerülhet, hogy epizódonként változzon-e a besorolás vagy a teljes sorozat kapja a minősítést, mindkettőre van példa.
Mádl András azonban arra is rámutatott, hogy a kiskorúak védelmében a család, a szülő tehet a legtöbbet. Meglepően kevesen, mindössze 3 % használja például azt az egyszerű technikai megoldást, ami egy egyszerű pinkód alkalmazásával képes megakadályozni magán a készüléken egy adott idősávban a gyermek hozzáférését a televíziós műsorokhoz. Azt is megemlítette, hogy érdemes egyénileg beállítani a kódot és nem a gyári beállítást hagyni, amit egy találékony gyermek meglehetősen gyorsan képes megszerezni.
Az is elhangzott, hogy a csatornák számára létezik egy előzetes klasszifikáció arra az estre, ha bizonytalan lenne annak az eldöntése, hogy a sugárzásra szánt film milyen korcsoportbesorolásnak felel meg. Ilyenkor az NMHH ajánlást tesz, hogy mely jelenetek megvágásával lehet alacsonyabb korcsoport számára is alkalmas sugárzási időbe tenni a produkciót. De azt tudni kell, hogy nincs cenzúrázási jogköre a hatóságnak. Viszont amennyiben az utólagos ellenőrzéskor kiderül, hogy az adott csatorna, szerkesztőség nem megfelelően határozta meg a korcsoportbesorolást és így jogsértés történik, akkor annak minden esetben vannak következményei.
KAFF 2025 fotó: 2025.kaff.hu
Dr.Kollarik Tamás kiemelte, hogy az alkotók számára az lenne a legfontosabb, hogy már a téma, az ötlet felmerülésekor, a munka tervezési szakaszában pontosan tudják, hogy a tartalom szempontjából mik a korhatárbesorolást befolyásoló elemek. Előfordulhat, hogy a tartalomgyártó másképpen értelmezi az adott képi megjelenést. Annál is inkább, mert maga a téma, amiről a film készül és annak az alkotói megfogalmazása önmagában tartalmazza azt, hogy kinek szánják, kinek készül? Ez az úgynevezett nulladik lépés. A producernek pedig tisztában kell lennie azzal, hogy milyen követelményeknek kell megfelelni a szerzői jogok, felhasználási jogok és a besorolási jogszabályok terén.
A szakmai találkozón nem maradhatott ki az egyre többeket foglalkoztató kérdés, az, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése milyen módon befolyásolhatja a jövőképet akár a tartalomszűrés terén.
Dr. Kollarik Tamás szerint nem szabad elfelejteni, hogy valójában szoftverekről van szó, amelyeket az ember hoz létre. Elvileg jó esélye van annak, hogy a munka megkönnyítésére szolgáljon és kiaknázásra kerüljenek azok az adottságok, amelyek szolgálják a felhasználókat, akár a tartalomgyártókat is, ugyanakkor az nem megjósolható, hogy a fejlesztések mit hoznak a jövőben, a nézői szokásokat milyen szempontból alakítják át.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a témakör felvet további kérdéseket is, például azt, hogy az AI által generált tartalmak szűrése és tartalomszabályozása egyáltalán milyen módon lehetséges, ez pedig túlmutat azon, hogy az AI jogdíjkérdésekkel már elkezdtek foglalkozni a szakemberek.
Csaba Beatrix
Kiemelt kép: legjobb diákfilm KAFF 2025 SZÖKÉS – Rendező: Tarcsi Anna
