Amikor felgördül a függöny, az első, amit a néző meglát, az a színpadkép. Egy jó díszlet olyan keretet képes adni a darabnak, ami felerősíti a hatást, éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a rendező és a díszlettervező mennyire tud egymásra hangolódni a közös munkában.
Bagossy Levente számos rendező álmát váltotta már valóra különleges színpadképeivel. Pályafutása során Budapest legnevesebb színházaiban, emellett vidéki színházakban és külföldi produkciókban eddig 101 előadáshoz tervezett díszletet. Ennek során dolgozott többek között Bagossy Lászlóval, Zsámbéki Gáborral, Valló Péterrel, Fodor Tamással, Bálint Andrással, Marton Lászlóval, Mácsai Pállal, Máté Gáborral, Szikora Jánossal, Szikszai Rémusszal, Hegedűs D. Gézával, és ifj. Vidnyánszky Attilával is. Nevéhez fűződik nemrégiben a Pesti Színházban bemutatott Spiró György: Az imposztor című darabjának a díszlete Rudolf Péter rendezésében.
Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója is rendre felkéri a tehetséges tervezőt, aki nem csak a 2024-es évadnyitó darabjának, Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című előadásának a színpadképét tervezte. A My Fair Lady, a Delila, a Legénylakás, a Függöny fel, az Igenek és nemek, valamint a 2:22 (Egy kísértettörténet) is közös alkotói munkájuk.
Centrál Színház / Delila díszletterv makett / rendező Puskás Tamás
A szakma által elismert, Jászai-Mari-díjas és Hevesi Sándor-díjjal kitüntetett díszlettervezővel a színházi munka sokrétűségéről beszélgettünk.
Mik a legnagyobb kihívások?
Most például egy olyan díszleten dolgozom, aminek gazdasági okokból, két különböző méretű színpadra is alkalmazhatónak kell lennie. Amikor átviszik egy kisebb térbe, akkor is teljes értékű képet kell mutasson és egyetlen képessége sem veszhet el. A rendezővel olyan kreatívan kell együttműködnünk, hogy a díszlet funkciói a kisebb térre alkalmazva se „sérüljenek”. Egy ilyen komplikált feladatnál nagy segítség, ha a színház professzionális műszaki szakemberekkel, szcenikai háttérrel tud támogatni. Puskás Tamás igazgatónak köszönhetően a Centrál Színházban mindez szerencsére adott. A tudatos gazdálkodás része, hogy a kifutott előadások díszleteinek elemeit is hasznosítjuk, átalakítjuk, felhasználjuk, ami hozzájárul a költséghatékony működéshez.
Bagossy Levente forrás: hargitanepe.ro
A díszlet biztonságának megteremtése is a tervező feladata?
Elengedhetetlen, hogy a díszlet jól használható legyen a színészek számára és itt a biztonság is fontos tényező. Hogy mennyire biztonságos egy díszlet, az szerencsére nem csak a díszlettervezőn múlik. Szcenikusok, színpadmesterek, ügyelők figyelnek a biztonságra és van munkavédelmi, tűzvédelmi szakemberünk is. Premier előtt nekem is nyilatkoznom kell írásban a szabályok betartásáról. Nyílt láng használat, védőkorlátok stb. A színház kétségtelenül veszélyes üzem. Emberi hiba mindig lehet, és ha baj történik, nem egyedül a díszlettervezőn van a felelősség. A biztonságos munkakörnyezetet többen is ellenjegyzik. Anyaghiba, egy rosszul összeszerelt, ellenőrizetlen díszletelem vagy egy túlterhelt, fáradt színész extrém veszélyes feladatokkal, illetve sokszor ezek együttese okozhat balesetet.
Vígszínház / Barátom, Harvey / rendező Valló Péter
A tervezés folyamatában mik a leglényegesebb pontok, amelyek meghatározzák a közös alkotómunkát?
Amikor megérkezik egy felkérés, nem csak magával a darabbal kell megismerkedni. A rendező elképzelései meghatározóak, hangsúlyos, hogy milyen keretek és alkotótársak állnak rendelkezésre beleértve a jelmeztervezőt is, akivel szintén egyeztetni kell. Szerencsés helyzet, amikor a rendezőnek pontos elképzelései vannak arról, mit szeretne látni és ezt jól tudja kommunikálni a tervező felé. Az nehezebb, ha a rendezői koncepcióban van bizonytalanság. Ilyenkor úgy tűnhet, hogy a tervező szabadabb kezet kap, mert nincs konkrét rendezői „kép”, de valójában ilyenkor egyedül marad a tervező és rengeteg fölösleges kört kell futnia, mire célba ér.
Pécsi Nemzeti Színház / Úrhatnám polgár / rendező Rudolf Péter
Én alapvetően grafikusnak tanultam, ennek ellenére szeretem térben elgondolni a díszletet, ezért élethű maketteket készítek. Ezekről persze a későbbiekben gyártási rajzokat is adok a kivitelezőknek. A makett azonnal láthatóvá teszi, térbe helyezi a színpadképet. Minden működik benne, ezért a színpadkép változását, a világítási elképzeléseket is be tudom mutatni rajta. Úgy tapasztalom, hogy a színészeknek és a teljes stábnak is nagy segítség, ha az első pillanattól látják, milyen lesz a végeredmény. A jelmeztervező is könnyebben tudja a tér hangulatához, színeihez igazítani a ruhákat. Igyekszem nagyon körültekintően és lelkiismeretesen dolgozni és ehhez az is hozzátartozik, hogy magamhoz is nagyon kritikusan viszonyulok.
A tervezőben születik meg a kép, amely megvalósulva a rendező elképzeléseit hivatott szolgálni. Hogyan történik meg ez a művészi folyamat?
A munka elején tisztázni kell a kereteket és lefektetni azokat a „sarokköveket”, amelyek meghatározzák a feladatot. Erre az alapra kell felépíteni a tervet. Fontos szempont számomra a kísérletezés, hogy egy kicsit mindig járatlan utakra tévedjek. Először csak ráhangolódom a darabra, fejben többféle verziót is elképzelek, játszom a lehetőségek sokféleségével. Ahhoz persze időre van szükség, amíg a nekem leginkább tetsző variációt kidolgozom magamban és elkészítem a díszlettervet, mások számára is láthatóvá teszem azt, ami addig csak a fejemben létezett. Miután a díszlet makettjét bemutattam a rendezőnek, megtörténik a színházban a tervelfogadás és jóváhagyásra kerül a véglegesített verzió, megkezdődhet az operatív munka, amiben a szcenikai vezető és a kivitelező műhely a partnerem. Amikor már áll a díszlet, a próbák során a színészeknek meg kell ismerniük és „be kell lakniuk” a teret. Izgalmas feladat számomra, hogy ne csak funkcionálisan működő, de minden érintett számára szerethető díszlet szülessen.
Ezek a makettek annyira lenyűgözőek, hogy több, mint 2 évtizede Magyarországon és külföldön is kiállításokon láthatják az érdeklődők.
Nagyon fontosnak tartom a színházi háttérszakmák bemutatását, megismertetését. Van egy kiállítási anyagom amely az elmúlt két évben, 8 erdélyi városban is elutazott. Örülök, mert ezek a makettek – bár legfőbb céljuk, hogy a tervezést segítsék – valamiféle emléket is állítanak ennek a tünékeny műfajnak, amit színháznak nevezünk.
Csaba Beatrix
Köszönjük a képeket Bagossy Leventének