A művészeti alkotások létrehozása nemcsak különleges látásmódot igényel. Legyen szó zenéről, képzőművészetről, színházról vagy éppen filmről, a kreatív gondolkodás mellett elengedhetetlen a magas színvonalú szakmai tudás. Ismerni kell az alkotói folyamatokat, a megvalósítás lépéseit. Különösen igaz ez azokon a művészeti területeken, ahol komoly csapatmunka szükséges ahhoz, hogy a közönség elé kerülhessen egy alkotás, amely akár több évnyi munka eredménye. Éppen ezért korántsem mindegy, hogy aki művészeti pályára készül, milyen alapról indul neki a művészvilág meghódításának.
Dr. Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a Magyar Média Mecenatúra program létrehozója, több, tankönyvként is használt szakkönyv szerzője, hosszú évek óta elkötelezett munkával segíti a fiatalokat a felkészülésben. Az egyetemi munkáról, a 21. századi kihívásoknak is megfelelő modern képzési rendszer eredményeiről beszélgettünk.
Dr. Kollarik Tamás
Hány reményteli pályakezdő indul útnak a művészeti képzési rendszerből?
Nehéz pontos számot mondani, hogy évente mennyien végeznek, hiszen nemcsak a MOME vagy más felsőoktatási intézmények indítanak képzéseket, adnak oklevelet, diplomát. Számos egyéb szerveződés, intézmény, tanfolyam, képzési forma létezik a művészeti, szűkítve a mozgóképhez kapcsolódó területeken, amelyeken különböző szintű és értékű végzettséget lehet szerezni.
A MOME-n rendkívül népszerű az animációs szak, emellett vonzó volt az elmúlt években a fiatalok számára a designkultúra és a médiadesign, valamint a fotográfia is, de természetesen a mozgóképhez kevésbé kötődő területek is kiemelten keresettek. Ha mozgókép, akkor meg kell említeni a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, az ELTE-t, valamint a vidéki oktatási központokat is, a debreceni, az egri, a pécsi és a szegedi képzéseket. Ezt a felsorolást pedig még tovább folytathatnánk.
Bátran mondhatjuk, hogy országszerte magas szintű oktatási intézmények és képzési helyek közül választhatnak a mozgóképkészítés iránt érdeklődők. Számos kiváló magyar szakembert találhatunk ezekben az intézményekben. Az elmúlt mintegy 8 évtizedben szinte folyamatos fejlődés figyelhető meg a mozgókép hazai oktatásában, amely területen nemcsak a kortárs művészeti eredmények, a technikai fejlődés nyomon követése is alapkövetelmény.
MOME Mesterkurzus
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mely területeken tudja biztosítani a szakemberutánpótlást?
Mozgókép területen a MOME zászlóshajója az animációs képzés, amelyet jelen formájában a korábbi rektor, Fülöp József hozott létre. Az animáció szakon végzett hallgatók nemcsak rendezőként, animátorként, filmkészítőként helyezkedhetnek el, hanem számos, az animáció és a filmkészítés határterületeit érintő szakmában találnak maguknak feladatot. Nem egy esetben a klasszikus filmiparban, a szórakoztatóipar mozgóképhez kapcsolható területein is szívesen alkalmazzák őket. A BA és az MA képzésünk egyaránt rendkívül népszerű, szeretik a szakmában és a kreatív ipar legtöbb területén a MOME-n végzett fiatalokat. Emellett egyéb, nem egyetemi diplomát nyújtó képzésekkel is rendelkezésre állunk, ilyen például a sokak által keresett producerasszisztensi képzésünk, amely az egyik legsikeresebb fejlesztésünk. A gyártási ismeretek mellett tudományos vonatkozásokat és igazgatási, igazgatásszervezési, jogi, szerzői jogi tudást is átadunk az oktatás során, valamint a hallgatók megismerik a támogatási rendszereket és struktúrákat, sőt még pályázatírói gyakorlati tapasztalatot is szerezhetnek.
Hol tudnak elhelyezkedni az itt végzett hallgatók?
Örömmel mondhatjuk, hogy a nálunk végzett diákokat keresik a szakmából, csak pozitív visszajelzéseink vannak. Természetesen a sikeres elhelyezkedéshez a tudás megszerzése mellett, személyes ambícióra és törekvésre is szükség van. Egyébként a magyar filmipar egy folyamatosan szélesedő terület, több tízezren dolgoznak ma Magyarországon a filmes területen, egyértelműen szükség van a jól képzett szakemberekre. A hazai filmgyártás mellett Magyarország kedvelt a nemzetközi filmes piacon is. A kontinentális Európa legtermékenyebb gyártási pontja, köszönhetően az átgondolt szabályozásnak és támogatási rendszereknek, a kiváló infrastruktúrának, valamint a magyar szakembereknek, hogy a hagyományainkról már ne is beszéljek. Továbbá ahogy az élőszereplős filmek esetében, úgy az animációs filmgyártásban is a nemzetközi élvonalban vagyunk.
A filmkészítés akár animációs, akár élő szereplős filmes technikáról van szó, egyre komplexebb tudást kíván, amiből nem hiányozhatnak a joggal kapcsolatos szakterületek sem. Ez a filmszakmai elem hogyan jelenik meg az oktatásban?
A jogi és gazdasági terület valóban nem hiányozhat a szakmai felkészítésből, az oktatási rendszer része kell legyen minden magát komolyan vevő intézményben. A jogi ismeretek átadása egyre nagyobb szerepet játszik a szakemberképzésben, hiszen elválaszthatatlan része az alkotói munkának. Nagyon összetett jogi szabályozás kiséri a filmkészítést, amelyek ismerete elengedhetetlen a gyártás mellett a forgalmazás során is, tehát jogtudatosság és kellő jogszabályismeret nélkül nincs ma már filmgyártás.
Fontos terület a mozgóképet érintő intézményi, közjogi ismeretek megszerzése is. A filmkészítők számára elengedhetetlenül fontos szakanyagról van szó, mert ebben a keretben ismerhetik meg a szupranacionális vagy tagállami szabályozás által létrehozott filmigazgatási intézményeket, rendszereket, amelyek pedig körbeveszik, támogatják a kortárs filmeket és azok útját a közönséghez. Konkrét példát említve, már az egyetemi oktatás keretében, a diplomamunkájuk elkészítése során megtapasztalhatják a MOME és az SZFE hallgatói, hogy állami intézményektől kapnak támogatást záró vizsgafilmjükre, a diplomafilmre. A Nemzeti Filmintézet finanszírozza, továbbá a Nemzeti Filmiroda eljárása biztosíthat még a munkára közvetett támogatást.
Nemzetközi kitekintésben a magyar filmes tehetség és filmes üzlet összekapcsolható?
Magyarország nagyon szerencsés helyzetben van, mert a filmkészítés terén is elmondható egyetemektől függetlenül, hogy a tehetség és a kreativitás rendelkezésre áll. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nagy a nemzetközi érdeklődés és az igény a magyar filmes szakemberek iránt. Számos szuperprodukció elkészítésében vesznek részt a hazai stúdiók, emellett számos filmes szakemberünk dolgozik külföldön a legnagyobb filmgyártó cégekben. A Kecskeméti Animációs Filmstúdió tökéletes példája lehet annak, hogy a hazai nemzeti értékek létrehozása megfér az üzleti alapú szemlélet mellett, mert Mikulás Ferenc több évtizedes munkájának köszönhetően az értékalapú filmgyártás mellett, nemzetközi együttműködésekben, külföldi felkérésekben, bérmunkákat végeznek évről-évre emelkedő számban.
A szabályozással, a finanszírozó rendszerekkel, a közvetett és közvetlen támogatásokkal maga az állam is elősegíti az összekapcsolódását a filmes tehetségnek és az üzleti, szórakoztatóipari világnak. Egyrészt támogatja a kortárs filmalkotások elkészítését, ugyanakkor közvetett ráhatással az audiovizuális ipar szerepét is erősíti a nemzetgazdaságban, okos szabályozási és pénzügyi ösztönzőrendszerrel jelentős multiplikátor hatás jelentkezik. Mindez természetesen segíti a magyar tehetségek megmutatkozását is.
Dr. Takó Sándor Magyar Mozgókép-díjas filmalkotó, jogász, egyetemi oktató, szakkönyvek szerzője. Nemcsak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karán adja át tudását a hallgatóknak, a MOME diákjait is tanítja. A filmgyártás jogi területeinek ismerete ugyanis ma már elengedhetetlen a produkciós munkában.
MOME forgatás
A vizsgafilmek elkészítésénél milyen jogi és financiális segítséget kapnak a hallgatók?
A szabályozási környezet ismeretére, a gyártási és jogi szabályok elsajátítására mindig nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen a jogok tisztázása tulajdonképpen a nulladik lépés a művészeti alkotómunkában. A tapasztalatok szerint a hallgatók rendkívül érdeklődők, nyitottak a témában, érzik ennek a súlyát és szükségességét. Számos klasszikus jogi kérdés van, amivel találkozunk a filmkészítés során, ilyen többek között a közterületen forgatás kérdése, a stábszerződések, a filmzene alkotás és felhasználás vonatkozásai, egy-egy ismert márka megjelenítése a filmben. A jogtudatosság azt is jelenti, hogy a filmkészítő tisztában van a szerzői jogi, kötelmi jogi, magánjogi, közjogi vonatkozásokkal. Nincs ez másképpen a diplomafilm elkészítésénél sem, ezért természetesen kiemelten figyelünk a vizsgamunkák esetében is a jogtisztaságra. Ez azért is hangsúlyos törekvés, mert egyáltalán nem ritka, ha egy vizsgafilmet beválogatnak egy fesztiválra vagy érdeklődés mutatkozik a forgalmazók irányából, tehát minden tekintetben jogtiszta alkotásnak kell születnie. Nincs a jogok tekintetében különbség egy vizsgaalkotás, egy magyar mozifilm vagy egy hollywoodi nagy produkció között. Ezért mondjuk Tamással mindig a hallgatóknak: „a jogtudatosság az első filmmel kezdődik”. Ez amiatt is fontos, mert az állami szerepvállalás szerencsére sokszor már az első filmnél megjelenik.
Dr. Takó Sándor
A filmgyártás csapatmunka, szakmaközi együttműködésre van szükség. Az egyetemi időszak után folytatódnak az együttműködések a gyártó stúdiókkal, ahol a gyakorlatot el tudják sajátítani a fiatalok?
A stúdiók gyakran már az egyetemi évek során felfigyelnek a hallgatókra, és adott esetben kisebb-nagyobb feladatokat is rájuk bíznak, tehát már a képzési időszakban történik egyfajta kiválasztás, létezik a szinergia az alkotóműhelyek és az egyetemi oktatásban résztvevők között. Ez a tendencia az animációs filmkészítésnél még hangsúlyosabban megfigyelhető. A filmes szakma széleskörűsége okán pedig törekedni kell arra, hogy a legkülönbözőbb szakterületen legyen magas szintű képzés az utánpótlás biztosítása érdekében, és ne csak rendezőket, forgatókönyvírókat, színészeket képezzen az iparág. A fejlődést jól jelzi, hogy amíg 2004-ben, a filmtörvény megalkotásakor 4 milliárd forint volt a filmipar mérete hazánkban, addig ma már 400 milliárd forintot költenek el a hazai és a nemzetközi filmgyártók Magyarországon. Ez a százszoros különbség mindössze két évtized alatt jött létre. Ha ezt az arányszámot nézzük, nem kérdés, hogy komoly perspektíva van a filmkészítésben mind a hazai gyártásban, mind a nemzetközi térben, a koprodukciós munkákban. Kimondható, hogy filmszakmai területen Magyarország számottevő erőt képvisel Európában. A film pedig több tízezer honfitársunknak ad ma biztos megélhetést.
Az elmúlt évtizedek hihetetlen technikai fejlődést is hoztak, ezért nem megkerülhető a kérdés a mesterséges intelligencia használatát illetően. Hogyan jelentkezik ez az oktatásban?
Forradalmi változásokat hoz, ez nem kérdés. Azonban, ha pozitív megközelítésből vizsgáljuk a kérdést, akkor maga a mozgóképgyártás megjelenése is hatalmas innovációnak számított, ami mondhatjuk, hogy megváltoztatta a világot. Nagyon sok technikai váltás volt a filmkészítésben az elmúlt évtizedek során, amelyek mind fejlődést és új távlatokat hoztak. Gondoljunk csak Zukor Adolfra, aki a háromperces etűdök korszakában bemutatta az első egész estés mozifilmet a tengerentúlon, és létrehozta a Paramount Pictures birodalmat. De ilyen volt a hangosfilm megjelenése, a fekete-fehér filmről a színes technikára váltás, a digitális kamerák, és a digitális vágás megjelenése, hogy csak néhány lépést említsünk. A technikai fejlődés azt is magával hozta, hogy néhány szakterület eltűnt, mások létrejöttek, egyre komplexebb lett a filmkészítés technológiája, és ez jelenleg is az orrunk előtt zajlik. Említhetjük a magyar származású producer, filmgyáros, William Fox, a 20th Century Fox alapítójának munkásságát is, aki technikai innovátorként szintén beírta a nevét Amerika filmtörténetébe, mint a sztárrendszer, a hangosfilm, a szélesvásznú film egyik úttörője. Az amerikai filmgyártásban egyébként meglehetősen sok magyar szerzett elévülhetetlen érdemeket.
Dr. Kollarik Tamás, Csupó Gábor, Dr. Takó Sándor
A filmtechnológia fejlődése nemcsak szükségszerű, hanem megállíthatatlan. Ezért a mesterséges intelligencia megjelenése a filmkészítésben a forradalmi újdonságoknak csupán egy újabb állomása, ami még szélesebbre tárja a lehetőségek tárházát a talentum előtt. Elmondhatjuk azt, hogy a filmalkotás tovább demokratizálódik, még több ember számára válik elérhetővé az a technológia, amely segít a történetek képekkel való elmesélésében.
Én a mesterséges intelligenciára, egyelőre, mint eszközre tekintek, ugyanakkor az sem kérdés, hogy át fogja alakítani a filmgyártást. A folyamat megkerülhetetlen, ezért a struccpolitika itt sem lesz célravezető, sokkal inkább azt érdemes keresni, hogy egyes szakterületeken milyen formában érdemes az új technológiát a kreatív ember szolgálatába állítani. Mivel a fizikai filmgyártás előbb-utóbb drámaian vissza fog esni, ami itthon is százmilliárdos kérdés, muszáj valamiként ennek az élére állnunk, ahogy azt tettük a kétezres évek elején is a közvetett támogatási rendszer bevezetésével. A versenyelőny megtartásához fontos, hogy meglegyen a megfelelő felkészítés, a tudás alapon nyugvó alkalmazási képesség, valamint a megfelelő jogi környezet, a szabályozás is. Ezért a leghatékonyabb stratégia az, ha egyéni és állami szinten is együtt haladunk a fejlődéssel és igyekszünk meghatározóvá válni az alkalmazás terén.
Az oktatásban miképpen jelenik meg ez a technikai váltás?
Tulajdonképpen az eszközhasználat képességéről beszélünk. A mai fiatalok már digitális világban élnek, ebben is nőttek fel, számukra ez a folyamat nem rendkívüli, inkább érdekes, új perspektíva. Ezért sokkal inkább az a kérdés, hogy az oktatók hogyan viszonyulnak a kihíváshoz. A filmkészítés egyik eszköze maga a technika, ugyanakkor mi az oktatásban legalább ilyen fontosnak tartjuk az emberi kreativitást, amit a technika, mint eszköz, a megvalósítás terén szolgál ki. A mesterséges intelligencia kiválóan alkalmas arra, hogy nagy mennyiségű adatot elemezzen, ezekből képes összeállítani mozgóképes, és szöveges anyagot is. Azonban csupán az ember által betáplált adatokból, megtalálható forrásokból tud jelenleg meríteni. A személyes tehetség, az emberi tapasztalat és annak a személyiségben megjelenő hatásai, az önálló gondolat, a szándék, a perspektíva és az érzelmi attitűd az egyelőre bennünk, emberekben van meg, amely szintetizálható és sűríthető például egy művészeti alkotásban. Ezt érdemes szem előtt tartani. A technológia pedig abban segít, hogy mindez mások számára is láthatóvá váljon. Az oktatásban pedig éppen úgy szerepe van a technikai fejlődésnek, – így a mesterséges intelligenciának is -, viszont a lényeg az, hogy a helyén kezeljük, kellő tudatossággal és jól használjuk. Az oktatóknak ugyanis a legtöbbet kell kihozniuk a hallgatókból a közös siker érdekében.
Csaba Beatrix
kiemelt kép: MOME
Köszönjük a fotókat Dr. Kollarik Tamásnak és Dr. Takó Sándornak
