Az orvosi technológiák fejlődésével új és új távlatok nyílnak meg a gyógyításban. Igaz ez a fogászati kezelésekre is, ugyanakkor a fájdalomtól való félelem még mindig nagyon sok embert tart vissza attól, hogy elmenjen a fogorvoshoz. Pedig mint minden területen, itt is a prevenció a leghatékonyabb és egyben költségkímélő megoldás. Minél kisebb a baj, annál könnyebben hozható rendbe a fog.
Dr. Szentandrási – Szabó Domonkos fogszakorvossal arról beszélgetünk, milyen technológiai újdonságok állnak rendelkezésre, figyelembe véve az egyéni sajátosságokat is.
A digitális technológia fejlődése valóban új távlatokat jelent a fogászatban. A CT felvételek elterjedése például az állapotfelmérés esetében, a diagnózis felállításánál és a tervezés folyamatában nyújt hatékony segítséget. A digitális lenyomat készítés a pontosságot illetően jelent előrelépést, hogy minél tökéletesebb legyen a végeredmény. A foggyökér csatornák kezelése mellett, hangsúlyosan az implantológia területe válhat eredményesebbé a 3D-s képalkotásnak köszönhetően.
A mesterséges intelligencia megjelenését is meg kell említeni. Alkalmazása a fogászat területén még a kezdeti lépéseknél tart, hogy hova fog fejlődni, azt még megjósolni sem tudjuk. Leginkább a diagnosztika terén és nagymértékben a tervezésnél lesz jelentősége, mivel a várható eredmény sokkal pontosabb lehet. Ezzel együtt, bár nagyon nagy segítség a technika a pontosságban, a tökéletesebb megoldások létrehozásában, az emberi jelenlétet -legalábbis egyelőre- nem helyettesíti, hanem elősegíti a szakember munkáját.
Igaz ez a fogorvosra és a fogtechnikus munkájára is. Egyébként pedig az ember felelőssége, hogy mit bíz a gépre, milyen feladatot, milyen adatokat táplál bele. Mondjuk úgy, hogy „miben kéri” az ember a program segítségét. Ha abban, hogy minél pontosabb és egyre tökéletesebb paraméterekkel alkosson meg például pótlásokat, hidakat, fogprotéziseket, akkor a gép segíteni fogja a szakembert, de jelenleg biztosan nem veszi át a fogorvos helyét a mesterséges intelligencia. Az azonban kétségtelen tény, hogy nagyon sokban könnyítheti meg a munkát.
Ha a mesterséges intelligencia a tervezésben ennyire jó, akkor például a diagnosztika terén, például a szájüregi megbetegedések, a rosszindulatú folyamatok korai felismerésében bevethető?
Amennyiben egy számítógép számára biztosítani tudjuk az adatokat, akkor nyilván várható, hogy egy letisztázott, több összetevő mentén létrehozott adategyüttes értékelésére képes a rendszer. Itt is figyelembe kell venni azt a tényt, hogy csak a bevitt adatokból dolgozik a program, tehát az emberi tényező ebben sem kerülhető ki. Az kétségtelen előny, hogy a gép nem fárad el, ezért nagy precizitással képes bármikor, bármennyi leletet feldolgozni, elemezni. Az emberi hiba lehetősége ebben kiküszöbölhető, ugyanakkor az eredmény kiértékelését végül mindig a szakember végzi. Ebben nem helyettesíthető egy géppel. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia gyorsasága és mennyiségi teherbírása tagadhatatlan előny és komoly segítség az orvos számára. Azonban azt is meg kell említeni, hogy nem csak a technikai eszközök terén van folyamatos fejlődés. A kezelések során használt anyagok minősége is jelentősen javult az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy például a fogtömések nemcsak esztétikai szempontból illeszkednek jobban az eredeti fogakhoz, hanem a szájüreg biológiai kihívásait is jobban bírják és időtállóságukban is sokkal jobbak, mint a korábban használtak.
Mostanra olyan intelligens anyagokat fejlesztettek ki, amelyek, – mint a kaméleon – átveszik a környezetük színét. Az őssejtkutatásban is vannak előrelépések, de ez még biztosan a jövő lehetősége, ami nem kerül rövid időn belül a napi fogászati gyakorlatba.
Jó néhány évvel ezelőtt kezdődött el az a trend, hogy a régi amalgám töméseket érdemes kicserélni. Ezt nem csupán esztétikai okból javasolták, hanem egészségvédelmi szempontból is ajánlották. Mi áll ennek a hátterében?
Az kétségtelen, hogy az amalgám higanyt tartalmaz, amelynek gőze a fogtömés behelyezésekor, illetve az eltávolításkor szabadul fel nagy mennyiségben, egyébként kötésben van. Tehát a higanymérgezés egy jó állapotú, hibátlan tömés esetében nem reális félelem. Ami ennek az anyagnak kétségtelen előnye volt, hogy kezdetlegesebb körülmények között is jól feldolgozható, valamint tartós. Ugyanakkor esztétikailag valóban kevéssé volt szép. Az új kompozit tömések sokkal érzékenyebb anyagok, ezért jelentősen több figyelmet és szakértelmet kíván a használatuk a fogtömések elkészítésekor, viszont mivel szinte láthatatlanok az új technológiának köszönhetően, ezért a páciensek is szívesebben élnek ezzel a lehetőséggel. A prevenciós szemlélet egyébként Ausztriában kiemelkedő volt a figyelemfelhívás terén, ez azt hozta magával, hogy a magasabb minőség iránt lett igény. Ezért elindult az a trend, hogy az amalgám fogtömést érdemes – a hosszútávon várható esztétikai eredmények okán – cserélni és inkább az új, kompozit anyagokat használni. Úgy vélem, ma már Magyarországon sem alkalmaznak amalgám tömést, ugyanakkor nem tűnt el teljesen. Világszerte, időről-időre felmerül az amalgám tömés használatának gondolata, annak előnyös tulajdonságait figyelembe véve.
Mennyire kockázatos egy rágófognál a nagyobb amalgám tömést megbolygatni abban az esetben, ha egyébként problémamentes a fog?
Egy korábbi tömés eltávolítása természetesen mindig rejt kockázatot. Egyrészt minden töméscsere esetén kénytelenek vagyunk a fogból valamennyit eltávolítani, másrészt ezzel a folyamattal mindig közelebb kerülünk a fogbélhez, ami egy szinten túl, a gyökérkezelés szükségességét hozhatja. Ha a tömés és a fog között kóros folyamat látható, alászuvasodik vagy letörik egy darab a fogból, akkor természetesen nincs más lehetőség, mint rendbe hozni, aminek során cserélni kell a fogtömést. Az új anyag ilyen esetben már kompozit tömőanyag vagy inlay szokott lenni.
A hagyományos technikák valóban elavultak vagy van olyan részük, amely időtálló?
Nem kell mindent kidobni csak azért, mert nem a legújabb és legmodernebb. A jól bevált és működőképes technológiáknak is megvan a maguk helye. Már csak azért is, mert minden új dolog bevezetését követően, a gyakorlati alkalmazás mutatja meg az esetleges hibákat. Emellett nem mindenkinél lehet minden új eljárást alkalmazni, számukra a már jól bevált technológia a megoldás. Példa erre, hogy már évekkel ezelőtt megjelentek olyan cikkek, amelyek a fogfúrás eltűnését jósolták. Azonban úgy tűnik, jelenleg nincs reális alternatíva, ami kiszorítaná a fogfúrást a mindennapi fogászati eljárások közül.
A technológiai újdonságok terén, például a 3D nyomtató megjelenése miben nyitott új lehetőségeket?
A 3D nyomtató használata ma már mindennapos a fogászatban. A digitális lenyomatvétel esetében nincs gipszminta, ezért ilyenkor a technika van a segítségünkre. Egyébként a fém-kerámia híd elkészítésénél is gyakran a 3D nyomtatót használják a technikusok, ilyenkor lézerszinterezéssel állítják elő a pótlás fémvázát. A kiöntött gipszmintát beleteszik egy szkennerbe, digitálisan megtervezik a fog pótlásához a híd fémvázát. A fémport belehelyezik egy kamrába, három irányból kap lézernyalábot, ez olvasztja meg a fémport és kinyomtatják a vázat. Ezzel pontosabb hidakat tudnak készíteni. Természetesen a szakember tudása itt sem nélkülözhető, mert a szabályostól eltérő egyediségeket figyelembe kell venni.
Milyen összetevők kellenek a sikeres végeredményhez?
Nagyon sok múlik a fogorvos munkáján, az előkészítésen, a mintavételen és nem kisebb a jelentősége a fogtechnikus szakértelmének sem. Ez a külön-külön végzett munka része. De legalább ennyire lényeges a fogorvos és a technikus közötti összhang. Mennyire értik egymást a folyamat során? A kommunikáció, az összeszokottság elengedhetetlen, hiszen mind a két szakember tulajdonképpen speciális, kézi precíziós munkát végez, amely egymásra épül. Ebben a folyamatban a fogorvos ismeri a pácienst, akinél egy nagyobb munka esetében akár hónapokig tart a kezelés. Eközben a speciális igényeket, a genetikai adottságokat is megismeri. Ennek tudatában kell a személyre szóló, a páciensre formázott fogkoronát vagy fogpótlást, hidat elkészíteni. Az viszont a fogtechnikuson múlik, hogyan állítja be a számítógépet, amikor a lézerszinterezés történik, tehát ez egy tökéletes összmunka kell legyen kettejük között. Tegyük hozzá, hogy a fogászati koronák, pótlások, hidak meglehetősen költségesek, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen minőségben készülnek el és mennyire tartósak.
Egy nagyobb munka esetén van garancia?
Természetesen. Ezek akkora összegek, aminél garanciát kell adnunk, felelősséget kell vállalnunk az elvégzett munkáért. Ha fájdalom keletkezik, akkor azonnal jelezni kell a fogorvos felé. Amikor egy pótlásról, hídról vagy kivehető fogprotézisről van szó, ott van egy megszokási idő, amíg a viselője hozzászokik az új helyzethez. Ebben van egy nagyobb tűréshatár, de mi azon az állásponton vagyunk, hogy a páciens minden esetben konzultáljon a fogorvosával, és a szakember döntse el, hogy türelemre vagy korrekcióra van szükség.
Fix pótlás, implantátum mindenkinél alkalmazható?
Egyes esetekben vannak kizáró tényezők. Ilyen például a csontritkulás, egyes daganatos megbetegedések esetén alkalmazott gyógyszerek szedése is, amelyek csontelhalást okoznak. Ez utóbbinál például orvosi műhibának számít az implantátum beültetése. A csontozatot érintő vagy vérzéssel járó betegség is kizárhatja a pácienst ebből a megoldásból, és a műtéti kontraindikációt is igyekszünk elkerülni, lévén az implantátum beültetése műtéti eljárásnak számít.
Van, amikor szakmai mérlegelést kíván a döntés, hogy lehet-e implantátumot behelyezni a konkrét esetben. Tehát egyáltalán nem csak pénzkérdés, hogy kinél, milyen technológiát lehet és kell alkalmazni.
Az is kockázatot jelent, hogy a teljes folyamatot végig tudja-e csinálni. Ha félbehagyja, akkor előfordulhat – ahogy erre példa is volt már a szakmában -, hogy egy idő eltelte után annyit változik az állapot, amire már nem lehet a felépítményt megoldani, hiába van benne az álkapocsban maga a műcsonk. Itt a páciens és a fogorvos közös felelőssége is felmerülhet, mit szeretne a beteg és mit vállal be a szakember. A csontpótlás és csontfelépítés sem mindig, mindenre megoldás.
Milyen összetevőkön múlik, hogy mikor lehet és érdemes csontpótlást igénybe venni a fix pótlás érdekében?
Fontos, hogy a szakember megfelelő módon kommunikálja a páciens felé azt, hogy mit érdemes bevállalnia. Ugyanis a hiányzó fog helye szabja meg, hogy hova kell az implantátumot behelyezni, és ott kell megfelelő csontozattal rendelkezni. Azonban van, amikor egyszerűen megoldhatatlan a csont megfelelő pótlása ott, ahol a hiány keletkezik. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a fogorvos szakmailag mit vállal be, a felé megfogalmazott igényt akár felülbírálva. Sokat számít, hogy szakmai és emberi szempontból is képes-e meggyőzni a pácienst arról, hogy a megfelelő technológia mellett döntsenek. Akkor is, ha egy kivehető pótlástól nagyon sokan idegenkednek.
Egy rosszul elhelyezett implantátum vagy a csontból kiforduló műcsonk sokkal komolyabb problémát képes okozni, mint elfogadni és megszokni egy esztétikus és minőségi pótlást, amiről a külső szemlélő nem is mondja meg, hogy az egy kivehető fogprotézis. Akkor érdemes implantátumot alkalmazni, amikor ezzel az ép fog lecsiszolását lehet elkerülni.
Ebben állást foglalni a szakember felelőssége, amit a páciens nyomatékos akarata befolyásolhat, de a végső döntés mindenképpen az orvosé, mivel szakmailag ő kompetens. Ugyanis az állcsont összehúzódása különböző irányú az alsó és felső állkapocs esetében. A felső csontnál például az arcüreg nagyon közel kerülhet, ami komoly kockázatokat hordoz magában. Emellett azt is tudni kell, hogy az implantátum ellenére is előfordul, hogy maga a fogpótlás kivehető, nem rögzített. Az implantátum csak a stabilizálást jelenti ebben az esetben. Ilyenkor érdemes megfontolni, hogy ha mindenképpen kivehető fogsort lehet csak megvalósítani, akkor valóban kell-e implantátumot behelyezni. Ez sem csupán financiális kérdés, hanem a rizikófaktor mérlegelése. Ugyanakkor, ha valaki mindenképpen ragaszkodik az implantátumhoz, ennek a felelőssége azért magán a páciensen is múlik, ilyen esetben más szakemberhez kell forduljon.
Emellett tudni kell, hogy minden esetben van egy úgynevezett „kihordási idő”, ami egyénenként is változik. Ez nemcsak a szakmai precizitáson vagy esetleg tervezési hibán múlhat, hanem a személyes higiéniai szokásoktól is függ. Ronthatja a helyzetet a nagymértékű fogkőlerakódás is, ami fogínygyulladást okozhat. Valamint gyulladás kialakulhat az implantátum körül éppen úgy, ahogy fogágybetegségek is előfordulnak azokban az esetekben is, amikor nincs beültetett műcsonk. Ha az implantátum kifordul, akkor még inkább kérdés, hogy be lehet-e tenni másikat vagy megoldható-e rögzített fogpótlás több fog lecsiszolásával. Nagyobb mértékű foghiány esetén pedig előfordulhat, hogy meg kell kötni a kompromisszumot a kivehető fogpótlás alkalmazásával.
Ma már nemcsak fém-kerámia koronákat lehet választani, hanem modernebb technológia, úgynevezett teljes kerámia is rendelkezésre áll. Ez a fémmentes megoldás miben különbözik a hagyományostól?
Ez valóban esztétikai szempontból jó választás, ugyanakkor költségesebb, mint a hagyományos fém-kerámia hidak. Az alkalmazását viszont befolyásolja, hogy bizonyos mennyiségű foghiány esetében javasoljuk. Egy hosszabb hídnál azért nem előnyös, mert a fémhíddal szemben más a terhelhetősége. Az igazság egyébként az, hogy a legjobb anyag az arany lenne, ami nagyon jó szájálló, tehát a legtartósabb megoldás lehetne. Azonban ez olyan összeg, amit nagyon kevesen tudnának vállalni, valamint esztétikai értelemben egy teljes arany fogsor tulajdonképpen elképzelhetetlen.
A fájdalomtól való félelem nagy visszatartó erő lehet. Meglehetősen sok esetben befolyásolja az embereket abban, meddig halogatják a fogorvosi ellenőrzést. Sokan csak akkor mennek el a szakemberhez, amikor már csak nagyobb áldozatok árán lehet megoldást találni.
Ebben sok múlik a családon, a neveltetésen, a szokásokon. Ma már nagyon jó hatékonyságú érzéstelenítőkkel dolgozunk, tehát nem érdemes halogatni az ellenőrzést és ha szükséges, akkor a kezelést. Mert valóban, a jó minőségű, az esztétikai szempontoknak is megfelelő tömőanyagokkal a korán felfedezett fogszuvasodás kisebb kellemetlenséggel kezelhető. Amikor pedig egy elhanyagoltabb állapotot kell rendbe hozni, akkor előbb-utóbb úgy is neki kell állni és tapasztalatból mondom, hogy ebben az esetben is jobb előbb nekikezdeni. Ugyanis ma már a fogtömésnél, a fog lecsiszolásánál is alkalmazzuk az érzéstelenítést, ami néhány évtizede azért nem volt általánosan elterjedt. Tehát a fogászati kezeléseknél minél inkább törekszünk a fájdalommentesség biztosítására.
Mivel tehetünk a legtöbbet azért, hogy minél tovább megőrizhessük a fogak egészségét?
A legalább napi kétszeri, megfelelő ideig tartó, alapos fogmosás szokásának kialakítása mindenképpen prevenciós hatású. Érdemes emellett már gyermekkortól rendszeres fogászati ellenőrzésekre elmenni, ez ilyenkor a szülő felelőssége. Ez amiatt is előnyös, mert a kicsi kortól rendszeres ellenőrzéssel kialakul a bizalom a fogorvos irányába, hiszen kezdetben a legtöbb esetben csak ellenőrzésre jön, nem társul hozzá kellemetlen élmény. Nyilván a táplálkozási szokásokra is érdemes odafigyelni.
Annak a gyermeknek, akinek már egészen kicsi korától folyamatosan nyalóka lóg a szájában, nem lesznek egészséges fogai. A tejfog problémák kezelését sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert ez is befolyásolhatja a maradandó fogak állapotát.
A fogkő rendszeres eltávolítása minden korosztálynál hozzájárulhat a fog egészségének a megőrzéséhez. Adott esetben a megfelelő korban alkalmazott fogszabályozásra is szükséges lehet. Ezekkel mind hozzá lehet járulni ahhoz, hogy a lehető legtovább egészségesek maradjanak a fogak, amikor pedig szükség van beavatkozásra, azt semmiképpen ne halogassák, hanem a legkisebb probléma esetén forduljanak fogorvoshoz.
Csaba Beatrix
képek: Szentandrási – Szabó Családi Fogászat
Pexels
