Dr. Kollarik Tamás ás Dr. Takó Sándor Filmkészítők kézikönyve címen megjelent műve nemcsak az egyetemi oktatásban válhat népszerűvé. A szerzők olyan tudásanyagot állítottak össze, amely a filmkészítés iránt érdeklődők és az önálló munkát végző alkotók számára is hasznos lehet. A MOME és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói már kézbe is vehették, sőt véleményt is mondhattak az első tapasztalataikról. Arra is felkérést kaptak a filmes szakmát tanuló fiatalok, hogy dolgozzák fel a fejezeteket. Az egyetemi oktatásban, a filmes és a jogi szakmában is jártas szerzőpáros már jócskán bizonyította a szakmai kvalitásait. A mostani közös munkában fő célként az fogalmazódott meg, hogy a mindennapi alkotómunkát segítő, valódi kézikönyv szülessen meg, amely a filmjogi kérdések mellett, a filmgyártás komplexitására is felhívja a figyelmet.
A könyv azért is fontos, mert a művészeti egyetemeken egyre fókuszáltabban fel kell készíteni a hallgatókat arra, hogy nem csupán a tartalom és a vizuális megformálás együtteséhez szükséges érteni. Az edukációnak ki kell térnie az alkotói munka egyéb területeire is, beleértve az előkészítést, a jogi és a produkciós ismereteket, a gyártási folyamatokat, például a szerződéskötéseket vagy a koprodukciós partnerekkel való együttműködést, a finanszírozás mikéntjét, a támogatási lehetőségek bevonását, a mecenatúrát is. Valamint a filmforgalmazás alapjait tekintve is érdemes az alkotóknak bepillantást nyerni, hogy tudatos filmkészítés és érdekérvényesítés terén is megfelelően felkészültek legyenek. Mindazt a tudást birtokolják, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy egy téma, egy történet végül a nézők elé kerülhessen. Ebben az ismeretegyüttesben egyébként nincs különbség a különböző műfajok esetében, beleértve a produkció hosszát és a technológiát is. Legyen szó animációs vagy élőszereplős alkotásról.
Dr. Takó Sándor, Dr. Kollarik Tamás, Dr. Taba Miklós KAFF2025 fotó: Csaba Beatrix
A könyvet Dr. Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda igazgatója lektorálta. A filmes szakma számtalan területét a gyakorlatban is ismerő, nemzetközileg elismert szakember komoly segítséget jelentett az alkotóknak abban, hogy ne csak egyetemi tankönyvként legyen jól használható a könyv, hanem a filmes szakmában már aktívan dolgozó, különböző szakterületek képviselői is profitálhassanak az egybegyűjtött tudástárból.
Kérdés lehet, hogy ezek a könyvbe szerkesztett ismeretek mennyire időtállóak. A válasz az, hogy nem avulnak el a filmkészítés alapvető kritériumai. A filmgyártásnak megvannak a maga szabályai és ezek a szakma tekintetében érvényesek. Addig biztosan, amíg a fizikai formában történő filmkészítés létezik. Ahogy a filmkészítés jogi szabályozásai sem tűnnek el, ha módosulhatnak is menet közben. Az viszont kétségtelen tény, hogy a fejlődés nem áll meg. A technika folyamatosan fejlődik, ami magával hozza az állandó megújulási képesség feltételét is. Ezért bizonyos értelemben vannak olyan részek, amelyek már most kiegészítést kívánnak. Ilyen például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos témakör és az AI által generált tartalmak jogi vonatkozásai is, például a szerzői jogok kérdésében.
Csaba Beatrix
