A „Jobb később, mint soha!” című műsor egy nagyon szórakoztató, ugyanakkor edukációs tartalommal is bíró 12 részes sorozat, amelyben ismert művészeket látunk a legkülönbözőbb szituációkba keveredni. A dolog sajátossága, hogy mindez Magyarországtól többezer kilométerre történik olyan nyelvi és tradíciójában, valamint kultúrájában rendkívül eltérő térben, mint Japán és Thaiföld.
A műfaj talán szokatlan a magyar nézők számára, ugyanakkor a szereplők, Csuja Imre, Epres Attila, Badár Sándor és Scherer Péter már önmagukban garanciát jelentenek a sikerre. Az alkotók semmit sem bíztak a véletlenre, ezért csatlakozott a csapathoz „fegyverhordozóként” Frohner Fecó is, aki teljesen más „műfajban” utazik, azonban a nézők megbizonyosodhatnak arról, hogy menet közben ő is igazi csapattaggá válik.
Tamás J. Bertalant, a sorozat kreatív producerét arra kértük, hogy meséljen a produkció megszületéséről.
Mi a pontos műfaja ennek a sorozatnak?
Az eredeti licenc dél-koreai, de mi az amerikai verziót vettük át, amit reality/comedy címkével láttak el annak idején a készítők. A magyar változatra is igaz, hogy ez egy hibrid műfaj, a reality és a fikciós vígjáték keveréke. A reality egyébként annyiban igaz rá, hogy nem előre megírt szerepekkel és szövegekkel dolgoznak a művészek amikor belekerülnek egy adott szituációba, hanem önmagukat alakítják a műsorban, a helyzetek pedig „megtörténnek” velük, ők pedig ezekre reagálnak.
A Jobb később, mint soha! reality-comedy esetében a művészek a saját személyiségjegyeikből merítve, a szórakoztatás felvállalt céljával vannak jelen a szituációkban, kicsit fel is nagyítva egyes jellemző tulajdonságaikat, tehát valójában alkotótársként vesznek részt a produkció elkészítésében. Közösen alakítottuk ki, hogy hogyan lehet ez a legszórakoztatóbb a nézők számára. Azt is megbeszéltük, hogy az utazás során mik azok, amiket nagyon szeretnének átélni, így került be például a motoros program, mivel Epres Attila és Scherer Péter is imádják a motorozás élményét. Egy kicsit „bakancslistás” jelleg is megjelent az út során. Amit ténylegesen előre egyeztettünk a szereplőkkel, az a produkció célja volt, tudták a helyszíneket, ugyanakkor a helyi történésekre valós, saját reakciókat adtak. Ezért végig érezhető a sorozatban, hogy nagyon élvezték az utat, miközben az egyes történéseknél lehetőségük volt a saját ötleteiket is belefűzni. Ez lehetőséget adott számukra a szituációs improvizációra is.
A műsor a szórakoztatás mellett felvállaltan edukációs elemeket is tartalmaz. Miért tartották fontosnak ezt a vonalat kihangsúlyozni?
Ebben az alkotóstáb az elejétől egyetértett. Nem útifilmet akartunk készíteni, ugyanakkor fontosnak véltük, hogy menet közben tudásgyarapító információkat adjunk át a nézőknek olyan formában, ami hozzátesz a produkcióhoz anélkül, hogy a szórakoztató jelleg csökkenne. Például amikor Badár Sándor az egyik epizódban konfliktusba keveredik egy tradícionális japán zen kert főkertészével, ott csak akkor válik érthetővé a konfliktus forrása és a helyzet komikuma, amikor a néző megismeri ezeknek a kerteknek a lényegét. Tehát a sorozatban minden edukációs tartalomnak dramaturgiai jelentősége van.
Mekkora stábot igényel egy ilyen produkció?
Az öt szereplőt is beleértve tizenheten utaztunk ki, emellett az előkészítésben és az utómunkában további hat munkatárs vett részt. Ahhoz képest, hogy mekkora feladat volt a többhetes forgatás, ez nem számít nagy létszámú stábnak. Az előkészítő munka, a szervezés hónapokat vett igénybe, mert Japánban sehol nem lehet engedély nélkül forgatni, ezért szükség volt egy olyan kinti cégre, amelyik előre leszervezte nekünk a megbeszélt forgatási helyszíneket.
Mindemellett természetesen mindig vannak kiszámíthatatlan szituációk, hiszen egy forgatáson bármikor előfordulhatnak váratlan helyzetek, amelyekre akkor és ott kell megoldást találni. Ez csak nagymértékű együttműködéssel lehetséges. Annál is inkább, mert a forgatás megkezdése előtt nem volt lehetőségünk arra, hogy kiutazzunk, és végigjárjuk az összes helyszínt, előkészítsük a terepet a forgatásra, kénytelenek voltunk a kinti együttműködő partnerre hagyatkozni. Segítség volt ebben a folyamatban az, hogy fotókat és videó felvételeket kaptunk a helyszínekről, de azért ezek nem adtak minden esetben teljes képet a helyszíneken bennünket váró feladatokról. Ilyen esetekben improvizálni és alkalmazkodni kellett. Összességében, ha egyenleget vonunk a befektetett munka és a végeredmény között, akkor megfogalmazható, hogy a műsor hangulata éppen attól ilyen könnyed és vidám, hogy mindenki nagyon élvezte a forgatást. Ez pedig reményeink szerint a nézőket is meggyőzi arról, hogy érdemes rászánni az időt, és megnézni minden epizódot.
Az utazás során a szereplők fantasztikus helyeken járnak, és közben számos vicces helyzetbe keverednek részint a nyelvi nehézségek miatt, részint a teljesen eltérő kulturális szokásoknak köszönhetően. Ugyanakkor a megható pillanatok sem hiányoznak a sorozatból.
Kónya Gergelyt, az RTL Magyarország egyik kreatív vezetőjét, a sorozat hátteréről kérdeztük.
Mennyire „dobták mélyvízbe” a szereplőket abban az értelemben, hogy az egyes helyeken tulajdonképpen mi vár rájuk?
Úgynevezett „mélyvízbe” akkor keveredtek, amikor spontán helyzetek alakultak ki. A helyszíneket és az alap programokat természetesen előre egyeztettük velük. Nagyon figyeltünk arra is, hogy különböző „kémiájú”, de egymást ismerő művészek alkossák a csapatot, akik jól működnek együtt, ugyanakkor a személyiségük különbözőségéből adódóan a szórakoztatás is biztosított lehessen. Mindenki jól fogadta a helyzeteket, értették, hogy ez egy közös játék, amelybe éppen úgy belefér az improvizáció, mint azok a szituációk, amelyek tervezetten és előre szervezett formában kerültek be a műsorba. A humor pedig mindegyik elemben természetes módon benne van, ahogy az életmódjukból adódó különbségek és az eltérő szokásaik is hordoznak komikus és néha nagyon megérintő pillanatokat.
Összességében viszont ez a sokféleség magában rejti a szórakoztatáshoz szükséges összetevőket is, beleértve Epres Attila extrém sportok iránti szenvedélyét, Scherer Péter őszinte kíváncsiságát a számára eddig ismeretlen világ iránt, Badár Sándor „helyzetmegoldó” viszonyulását a kialakuló szituációkban, és Csuja Imrének a kényelmes helyzetekhez való vonzódását.
Az eredeti lincencet mennyire kellett a magyar nézői elvárásokhoz alakítani?
Az eredeti formátumnak az alapkoncepciója maradt csupán, a nézők a magyar stáb ötleteinek megvalósítását láthatják a képernyőkön.
A Jobb később, mint soha! esetében rendkívül fontos volt a szereplők kiválasztása, hiszen a műsor alaphangulatát ez adta. Ezért nagyon sok energiát fordítottunk az előkészítésre, mert a komikus helyzetek alakítása is pontos tervezést igényel.
Egy ilyen produkció elkészítésében mi a legnagyobb kihívás?
Nagyon össze kell hangolni a feladatokat különösen akkor, ha ennyire más környezetben dolgozunk. Emellett nagyon találékonynak és rugalmasnak kell lennie az alkotóknak és a stábnak, mert számtalan olyan szituációval találkozunk a műsorkészítés folyamán, amire valójában nem lehet előre felkészülni, viszont a helyszínen meg kell oldani, tehát improvizálni kell. Az időkeret is kihívást jelenthet, amikor például az utazási és forgatási idő szűk keretet ad. Ilyenkor a forgatás menedzselésén nagyon sok múlik.
Mennyire elégedett az alkotóstáb a végeredménnyel?
Úgy érezzük, hogy sikerült azt a tervet megvalósítani, amit mi elképzeltünk akkor, amikor a műsor terve megszületett. Mivel a nézői visszajelzések is pozitívak, ezért úgy látjuk, hogy egy jó terv sikeres megvalósításáról beszélhetünk. Emellett nekünk, alkotóknak is sokat adott ez a munka. A közös élmények pedig elkísérnek bennünket szakmailag és magánemberként egyaránt. Nagy élmény volt mindenkinek.
A mostani sorozat visszajelzései alapján várhatnak a nézők valamilyen folytatást?
Úgy véljük, hogy rátaláltunk egy olyan műfajra, ami szerethető, és ezt a nézői visszajelzések is igazolják, ezért gondolkodunk valamilyen folytatásban, de a részletek csak később kerülnek kidolgozásra. Keressük azokat a formákat, amelyek kedvező fogadtatásra találnak a magyar közönség körében, ezért folyamatosan figyeljük a kínálatot és a külföldi televíziós piacot a trendek tekintetében is.
Csaba Beatrix
A fotókat az RTL Magyarország biztosította a számunkra.
