A digitális világ térhódításával sokan azt gondolták, hogy a nyomtatott könyvek és így a könyvtárak ideje is leáldozóban van. Ez azonban koránt sincs így. Aki belép a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, igencsak nyüzsgő élet fogadja. A belvárosi palota-negyedben található egykori Wenckheim-palota varázslatos terei meglehetősen népszerűek, a legkülönbözőbb korosztályok képviselői számára bizonyulnak vonzó helynek. A körzetben több egyetem is található, a hallgatók is szívesen veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait, sokan ide járnak tanulni. Az építészeti szempontból is különleges épületegyüttes kiegyensúlyozottan egyesíti a palota termeit a modern épületszárnnyal, így a legkisebbektől a legidősebb korosztályig, mindenki megtalálja azt a zugot, ahol szívesen merül bele az olvasásba. Az ódon falak hangulata meghatározó lehet, mert ahogy Kovácsné Koreny Ágnes főigazgató asszony meséli, reggelente először mindig a palota termei telnek meg.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fotó: Csaba Beatrix
Mennyiben változtak a könyvtárhasználati szokások az elmúlt években?
A közkönyvtárak megnövekedett funkcionalitása immár mintegy 2 évtizedes múltra tekint vissza, és számos embert vonz. Elsődleges feladatunk továbbra is a dokumentumokhoz és az információhoz való hozzáférés biztosítása, de ma már nem csak könyvet kölcsönzünk, hanem inkább úgy mondanám, hogy különböző tartalmakhoz biztosítunk hozzáférés, a legkülönbözőbb formában és hordozón. Legnépszerűbb szolgáltatásunk, persze, ma is a könyvek helybeni, olvasótermi használata és a kölcsönzés. A szolgáltatáskínálat azonban ennél jóval szélesebb. Zenei anyagok, kották, cd-k, diafilmek, filmek DVD-n szintén elérhetők a könyvtárban és a digitális igényeket is ki tudjuk szolgálni e-kölcsönzéssel vagy különböző adatbázisok elérhetővé tételével.
Az óvodásoktól az idősebbekig, minden korosztálynak szólnak a könyvtári programok. A modern technikát az olvasás megszerettetéséhez is alkalmazzuk a kicsiknél: robotika foglalkozásainkon játékosan sajátítják el a gyerekek az algoritmikus gondolkodást úgy, hogy közben megismernek, a könyvtárossal együtt olvasnak el például egy mesét. A cél, hogy vonzóvá tegyük számukra a könyveket, az olvasást, a könyvtárat. A középiskolások a könyvtárban is teljesíthetik a kötelező iskolai közösségi szolgálat 50 óráját, akár úgy, hogy időseknek tanítják az okoseszközök használatát.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fotó: Csaba Beatrix
Hogyan alakul a korosztályi megoszlás a könyvtár tagjainál?
A Szabó Ervin téren található Központi Könyvtár mellett 47 tagkönyvtárunk van Budapesten, minden kerületben legalább egy. A könyvtárhasználók megoszlása kerületenként, városrészenként eltérő, ezért igyekszünk a programjainkat és a kínálatot is a helyi közösségi igényekhez alakítani. Korosztály szempontjából jellemzően az idősebbek, a nyugdíjasok vannak többségben. Számukra az is fontos, hogy a könyvtárossal folyamatos kapcsolatban lehessenek, a személyes találkozásra nagy igény mutatkozik. Az is megfigyelhető az elmúlt időszakban, hogy a fiatalok is visszatérnek a könyvtárakba, a középiskolások is egyre többen veszik igénybe a szolgáltatásokat. Ők az egyetemistákhoz hasonlóan találkozó- és tanulóhelyként használják tereinket, gyakran közösen, csoportban tanulnak a könyvtárban, közös projektfeladaton dolgoznak együtt. Ezért speciális, ún. tini-tereket is létrehoztunk több tagkönyvtárunkban – több esetben a bevonásukkal –, olyat, ahol a fiatalok jól érzik magukat. Van olyan gyerekkönyvtárunk is, ahol például X-Box-ot is használhatnak, ami szintén vonzó lehetőség. A könyvtár valójában egy biztonságos tér, ahol találkozhatnak, tanulhatnak, közösségben lehetnek.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fotó: Csaba Beatrix
Régen a könyvtárban teljesen csendben kellett maradni. A közösségi tanulás, a közös programok átírták ezt a szabályt?
Részben átírták, hiszen a közkönyvtárak mai, multifunkcionális jellege, működése azt eredményezte, hogy akaratlanul is nagyobb „zaj” van ma egy könyvtárban, de az elmúlt években újra megjelent az igény a csendes, az elmélyültebb olvasást, tanulást lehetővé tevő terek iránt. Ezért itt, a Központi Könyvtárban például szeptembertől ún. csendes zónákat alakítottunk ki; más könyvtárainkban pedig úgy igyekszünk a tereket átszervezni, hogy akár egy légtérben, mégis jól szeparáltan megvalósulhasson a hagyományos könyvtárhasználat és a csoportos munka is. Így mindegyik igényt ki tudjuk elégíteni a könyvtárainkban.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fotó: Csaba Beatrix
A digitális világ térhódítása mellett tanítható a könyv iránti szeretet és igény?
A tapasztalatunk szerint olyan élmények érik a gyerekeket a könyvtárban, amelyek hatnak rájuk. Sokan közülük könyveket olvasó emberekké válnak. Ezt elősegíti, ha már óvodásként, kisiskolásként eljutnak hozzánk. Nagyon sok speciális programunk van, amelyek képesek megszerettetni a kicsikkel a könyvtárat. Olyan eset is van, hogy a gyermek később a szüleivel jön vissza. A tinikre kell több figyelmet fordítani, mert úgy tűnik, ők kevesebb idővel rendelkeznek, ezért kifejezetten törekszünk arra, hogy megszólítsuk ezt a korosztályt, amely, ahogy korábban említettem, inkább közösségi helyként tekint a könyvtárra. Őket kevéssé a kölcsönzés, sokkal inkább a programok és az olvasótermi szolgáltatás vonzza. A fiatal felnőttek, a kisgyermekes szülők a gyermekeikkel térnek gyakran vissza hozzánk. Összességében elmondhatjuk, hogy egyre inkább teljessé válik a paletta a korosztályi érdeklődés terén is, azzal együtt, hogy eltérnek az igények és az idősávok. Úgy tűnik, visszatértek az emberek a könyvtárba. Ebben az évben már meghaladtuk a Covid előtti, 2019-es tagsági számot, s annak eredményeképpen is, hogy rezsiválság idején nyitva voltunk és hívtuk, vártuk az embereket, igazi befogadó hellyé, sokak számára egyfajta menedékké is váltunk. Éves viszonylatban 300.000 körül alakul a könyvtártagok száma a 48 intézményben, s olvasóink az éves tagsági díj ellenében nem csak a könyvekhez, hanem folyóiratokhoz, zenei anyagokhoz és változatos programokhoz is hozzájutnak nálunk.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fotó: Csaba Beatrix
A Szabó Ervin téri gyönyörű épület nem csak könyvtártagokat fogad, hanem úgynevezett „turista jeggyel” is látogatható.
Hatalmas igény mutatkozik arra, hogy az ide látogatók megnézzék az épületet, idén eddig mintegy 45000 turistát fogadott az egykori Wenckheim-palota, amelyben a könyvtár található. Emellett filmforgatások kedvelt helyszíne is vagyunk, például forgatott nálunk a Semmelweis film stábja, de nemzetközi produkciók is megfordult már, így sok külföldi látogató a filmekből ismeri az épületet és élőben is kíváncsi rá. Ezen kívül bérbe is adunk teret rendezvényekhez, amire szintén komoly igény mutatkozik. Ezekből a bevételekből a gyűjteményt gyarapítjuk.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fotó: Csaba Beatrix
A kutatómunkát milyen gyűjtemények segíthetik?
Figyelemreméltó a Budapest Gyűjteményünk, amely 1914 óta működik önálló szervezeti egységként, s ahol szinte minden megtalálható Budapest múltjával kapcsolatban. Zenei Gyűjteményünk 1964 óta várja a használókat; a zenei dokumentumok mellett többek között kottákkal és bakelit különlegességekkel is. A Gyűjtemény munkatársai működtetik az Ötpacsirta Szalont, itt, a szomszéd épületben, a Pálffyné-palotában, ahol a zenei tehetségek gondozása, vagy éppen nemzetközi zenei versenyek mellett különféle koncertekkel várjuk a budapestieket. A harmadik pedig Szociológiai Gyűjteményünk, amely országos szakkönyvtárként működik a társadalomtudományok, s azon belül a szociológia területén.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fotó: Csaba Beatrix
Idegennyelvű könyvállomány is segíti az érdeklődőket?
Természetesen. Elsősorban angol és német nyelven keresnek nálunk szépirodalmi és szórakoztató irodalmat az olvasók, de többek között orosz, ukrán, olasz és francia nyelvű művek is találhatók a tagkönyvtárainkban is. Sőt, nyelvtanulást segítő könyvek és oktató csomagok is rendelkezésre állnak.
Régi újságok példányait keresik az olvasók?
A folyóirat állományunk rendkívül gazdag, sokat közülük digitalizáltunk is már, ezért az állagmegóvás érdekében a digitális változat kölcsönözhető többnyire. A profilunkhoz igazodva elsősorban budapesti lapok gyűjteménye található meg nálunk, de, természetesen, olyan online adatbázis is használható a könyvtárban, amely a különböző heti és havilapok legfrissebb számait teszi elérhetővé.
A digitális állomány nem csak a folyóiratok, újságok tekintetében érdekes. Milyen új szolgáltatásokkal várják az olvasókat?
Folyamatosan dolgozunk az ún. e-könyvtár bővítésén dolgozunk. Májusban indult a CloudLibrary alapú e-könyv kölcsönző szolgáltatásunk. Egyre több neves kiadó csatlakozik ehhez a platformhoz és teszi elérhetővé könyveit ebben az e-könyv kölcsönző rendszerben. Az e-könyv egyébként beszerzés tekintetében drágább, mint a nyomtatott könyv, ezzel együtt ma már több, mint 300 könyv érhető el a rendszerben a FSZEK olvasói számára. Egyszerre egy olvasó tudja kölcsönözni az adott e-könyvet, amelyre előjegyzés is tehető, s amikor újra elérhetővé válik a mű, a rendszer egy értesítést küld. Hatalmas az igény, ezért igyekszünk minél több témakörben gyarapítani az e-könyvek számát. Abban is tervezünk változást, hogy amíg korábban azok kölcsönözhettek e-könyvet, akik a hagyományos könyvkölcsönzésre iratkoztak be, januártól létrehozunk egy olyan e-tagságot, ami 30 napra szól és kizárólag erre a kölcsönzési formára vonatkozik. Ez jó lehetőség például azoknak, akik nem akarnak egy utazás, nyaralás során könyveket cipelni magukkal, olvasni viszont szeretnének, így akár a telefonjuk segítségével hódolhatnak az olvasás szenvedélyének.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fotó: Csaba Beatrix
Októberben megújítottuk a könyvtár keresőfelületét is, ahol ma már nem csak a hagyományos katalógus-információkhoz lehet hozzáférni, hanem a könyv borítóját és a fülszöveget is feltüntetjük, sőt, a könyvekhez ajánlót is írunk, s az online forrásokat is elérhetővé tesszük. Ezáltal sokkal többet tudhatnak meg az érdeklődők már a kölcsönzés előtt a tartalomról, sőt, az olvasók is értékelhetik, ajánlhatják a könyveket.
Csaba Beatrix
Kiemelt kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
fotó: Csaba Beatrix
