1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának kerületi ülésén történt, hogy Felsőbüki Nagy Pál, a rendi ellenzékiség vezéralakja élesen kikelt a nemzeti kultúra és az anyanyelv ügye iránt bűnös közönnyel viseltető mágnások ellen.
Ezen felszólalás olyan hatással volt gróf Széchenyi István lovaskapitányra, hogy azon nyomban felajánlotta egy évi jövedelmét a nemzeti nyelv gyarapításának érdekében, példáját pedig ott helyben többen követték. Így alakulhatott meg a Magyar Tudós Társaság, amelyet csak húsz esztendővel később, 1845-ben neveztek át hivatalosan Magyar Tudományos Akadémiára.
A 200 évvel ezelötti esemény jelentősége nem kérdéses, hiszen a magyar tudományos élet fejlődése és sikerei vitathatalanok. Az, hogy intézményesedett formában a kezdetektől összefogja és segíti a tudományos munkát végzőket, a nemzetközi teret is megnyitotta a magyar tudósok előtt. Nem véletlen, hogy 1900-ban az MTA az Akadémiák Nemzetközi Szövetségének alapító tagja lett.
A két évszázados történetről tudhatunk meg néhány érdekességet az alábbi, rövid összeállításból.
kiemelt kép forrás: MTA
